Pannonhalmi Apátság, a világörökség része :: Pannonhalmi Főapátság

996-ban Géza fejedelem bencés szerzeteseket telepített le Pannónia Szent Hegyén. Az István király által jogaiban megerősített monostor feladata a kereszténység terjesztése és az európai kultúra meghonosítása, ápolása lett. Az itt élő szerzetesek Szent Benedek Reguláját követik. Azért vállalkoztak erre az életre, hogy Istent keressék az imádságban és az egymással megosztott életben.

Az apátság későromán – kora gótikus bazilikája a középkori magyar építészet egyik remekműve, s ezt veszi körül a monostor épülete. A turisták számára látogatható még a Mátyás király korabeli kerengő és a klasszicista könyvtár. Az épületek különböző korok üzenetét őrzik, az itt látható tárgyi emlékeknek és gazdag kulturális örökségnek az adja sajátos szépségét, hogy egy élő szerzetesközösség mindmág rendeltetésüknek megfelelően használja őket.

A Pannonhalmi Bencés Főapátság épületegyüttesét és környékét 1996 decemberében a Világörökség részévé nyilvánították.

A tárlatvezetések az újonnan épített Látogatóközpontban kezdődnek egy – a bencés szerzetességet és az apátság belső életét bemutató – film megtekintésével. A filmvetítést követően a tárlatvezető végigkíséri a vendégeket az apátság látogatható részein: bemutatja a templomot, az altemplomot, a kerengőt és a könyvtárat. 2005 áprilisától az apátsági tárlatvezetés végén a vendégek egy – külön belépőjeggyel önállóan is látogatható – térképészeti kiállítást tekinthetnek meg a könyvtárépület földszintjén. Az apátsági látogatás körülbelül másfél órát vesz igénybe.